hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
Nevezetességek

Nádasdy-vár | Szent László katolikus templom | Szent Márk templom | Szent Miklós római katolikus templom | Evangélikus templom | Széchenyi u. 7 | Városháza | Hatvany-Deutsch kastély | Gyógy- és wellnessfürdő | Arborétum | Csónakázó - tó | Kálvária-kápolna

 

Nádasdy-vár

A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A mai palotaegyüttes délnyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. E vár első említése 1288-ból való. A következő nagy építkezések a XV. Század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített főúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedésű zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük.
A díszterem mennyezetfreskói 1653-ban készültek el. A mai látható óolasz bástyás védelmi rendszer 1588 és 1615 között épült. A díszterem mennyezetfreskóit 1653-ban Hans Rudolf Miller készítette el, az oldalfalak ószövetségi témájú képeit Dorfmeister István festette 1769-ben. Estei Ferdinánd főherceg 1803-ban vásárolta meg a várat, amelyet utódja restauráltatott. A reneszánsz árkádsort a keleti szárnyon befalaztatta. Az emeleti szárnyon folyosók épültek, így a kastély körbejárhatóvá vált. A várárok vizét lecsapolták, s felépítették a ma is látható hidat. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti. A vár részletes története letölthető itt.

Szent László katolikus templom a Kossuth téren

A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.

Szent Márk templom

A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.

Szent Miklós római katolikus templom

Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű katolikus templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.

Evangélikus templom (Sylvester u. 3.)

A Türelmi rendelet kiadását követően 1782-1787 között az országban 218 evangélikus templom épült. Sárváron összesen 133 evangélikus vásárolt az iskolának és a templomnak telket. Az első templom 1829 május 3-ai tűzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. Fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek.

Széchenyi u. 7., Nádasdy Tamás által alapított iskola

A Szent László templomtól délnyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, s amelyről a reformáció európai jelentőségű alakja, Melanchton Fülöp is dicsérőleg emlékezik meg 1537-ben, Nádasdy Tamáshoz írt levelében. Az iskola neves tanára volt a bibliafordító Sylvester János és a "magyar Luther"-ként is nevezett Dévai Bíró Mátyás. Az iskola ekkor még egyszintes épület volt. Nádasdy Tamás maradandó alkotást hagyott az utókorra: az iskolaépület átvészelte a város 1705-ös pusztulását is. A mezőváros 1830-ban emeletessé bővíttette. Erről emlékezik meg a homlokzaton lévő "OP. SARVAR 1830." szövegű felirat. Az 1883/1884-es tanévben Gárdonyi Géza tanított falai között. Szolgálati lakása az emeleti szinten volt. Az új iskola felépítéséig 1889-ig folyt itt a tanítás. 1892-ben itt nyílt meg a város első óvodája, s azóta is a 3-6 éves korosztály nevelését szolgálja. A homlokzaton lévő Madonna szobor 1901 óta díszíti az épületet.

Városháza

1878-82 között épült a Kossuth téren. Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozott. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély a XX. században készült.

Hatvany-Deutsch kastély

Sárváron a volt cukorgyár mellett található a Hatvany-Deutsch, másként cukorgyári kastély. Az épületet a cukorgyárat alapító Hatvany-Deutsch Béla építette 1898-99-ben, mely a család nyári szálláshelyéül szolgált. A tervező és kivitelező Schannen Ernő budapesti műépítész volt.

Gyógy- és wellnessfürdő

Sárváron 2002. decemberétől 3600 m2 vízfelülettel, színes programokkal, új nemzetközi színvonalú gyógy- és wellnessfürdő várja vendégeit. A létesítmény speciális szolgáltatásai révén (wellness, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatások) a gyógyvendégek mellett a családok számára is élményt nyújtó kikapcsolódást biztosít.

Arborétum

Sárvár központjában helyezkedik el a 9 hektár területű arborétum. A XVII. században kialakított arborétum jelenleg az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében áll. A város "tüdejeként" is funkcionáló területen többek közt 300-400 éves tölgyek, 32 méter magas piramistölgy, hóvirágfa, rododendronok és távol-keleti gyűjtemény várja az idelátogatót.

Csónakázó - tó

A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget tesz hangulatossá. Horgászási, csónakázási, télen korcsolyázási lehetőség várja a sárváriakat és az idelátogató vendégeket.

Kálvária-kápolna

Az Úr-hegyen álló kéttornyú templom helyén már 1758-ban kápolna állt. Mai alakját 1800-ban nyerte el, mikor a város polgárai újjáépítették. A kápolna körül keresztutat láthatunk.

Időjárás
Jelenlegi időjárás
jobbára napos
25.3°C
2016.szeptember26.
kissé felhős
8°C - 22°C
2016.szeptember27.
kissé felhős
8°C - 22°C
2016.szeptember28.
jobbára napos
9°C - 23°C
2016.szeptember29.
jobbára napos
10°C - 24°C
2016.szeptember30.
jobbára napos
10°C - 26°C
2016.október01.
jobbára napos
12°C - 24°C
2016.október02.
kissé felhős
11°C - 24°C
2016.október03.
kissé felhős
10°C - 21°C
2016.október04.
kissé felhős
9°C - 21°C
Térkép
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X